Tizenöt nap múlva, 2024. február 22-én az ukrán-magyar határmetszéken elindul a közös kapacitás allokáció a 2024. február 23-i üzleti napra vonatkozóan - jelentette be szerdán kora este a MAVIR. Ez fontos fejlemény a háború kitörése utáni időszakban, a 2022. márciusi szinkronizáció után, és azt jelenti, hogy újraindul a kereskedelmi üzem ebben a relációban.
Példátlan folyamatok zajlanak az uniós áramtermelési szektorban egy ma nyilvánosságra hozott jelentés szerint, így például több áramot termeltek tavaly az EU-ban a szélerőművek, mint a gázerőművek. Közben rohamosan terjednek a naperőművek is, és így először ugrott 40% fölé a megújulók részaránya az áramtermelési mixben, amely mellett minden idők legalacsonyabb arányára, egyharmad alá esett a fosszilis alapú áramtermelés. Ebbe a képbe illeszkedik be az, hogy Görögország után (18,83%) Magyarországon nőtt a második legmagasabb arányúra, 18,16%-ra a napalapú áramtermelés aránya az egész EU-ban – hívta fel a figyelmet Facebook-posztjában az Energiaügyi Minisztérium.
„Mérföldkőnek számító”, „10 évre szóló, határokon átívelő virtuális energiakereskedelmi megállapodást (VPPA) írt alá a Dreher Sörgyárak és a független energiaszolgáltató Enery, ami egy újabb lépést jelent a fenntarthatóbb működés felé” – jelentette be a Dreher. Az energiabeszerzési tendenciákkal, a zöld áramvásárlással, a tanúsítással, és a hosszú távú szerződésekkel (PPA-k) részletesen foglalkozik a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciája. További részletek és a program itt érhetők el.
11 éves mélypontra, 24,1%-ra esett a magyarországi áramfelhasználás importaránya 2023-ban – derült ki a Portfolio elemzéséből. Az importarány annak ellenére tudott csökkenni, hogy tizenöthavi folyamatos csökkenés után tavaly már trendszerűen újraindult a hazai áramfogyasztás növekedése. Eközben az áramtermelési mintázatban egyre jobban látszik a hatalmasra növekedett magyarországi naperőművi kapacitások hatása: a nyári hónapokban végig az elmúlt évtized legalacsonyabb importarányát produkálta az ország. Nagy kérdés, hogy az éves importarány meddig és milyen ütemben tud csökkeni, elérjük-e 2030-ra a megcélzott 20%-os arányt, hiszen közben óriási változások várhatók a magyarországi energiatermelésben, illetve a felhasználásban is. Látványos, ritkán látható ábrák segítségével mutatjuk be a tendenciákat.
Csaknem 300 milliárd forint uniós forrás érkezett Magyarországra; a beruházások közül kiemelt forrásmennyiség jut a villamosenergia-hálózat korszerűsítésére, kapacitásbővítésére - közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM) a Facebook oldalán csütörtökön.
Az elmúlt hónapokban az Európai Bizottság azon dolgozott, hogy kiterjessze azokat a szabályozásokat, amelyek lehetővé teszik az EU-tagállamok számára az energiaárak támogatását, így próbálva eloszlatni a tavaly télen tapasztalthoz hasonló áremelkedéstől való félelmet. Bár az ezen törekvés mögötti elgondolás üdvözlendő, a valóság azonban az, hogy ez a fajta intervenció végeredményben torzítja majd az uniós piac természetes működését, és aláássa annak jövőjét.
Egy ma, december 20-án aláírt megállapodás értelmében az MVM Zöld Generáció Kft. megvásárolja a „HO-ME 2000” Vagyonkezelő Kft., a MASPED Első Magyar Általános Szállítmányozási Zrt. és a MET Green Asset Holding AG tulajdonában lévő 63 MWp beépített teljesítményű tázlári napelemes erőművet - derült ki az MVM Csoport közleményéből. A tranzakció várhatóan 2024. első negyedévében zárul le. A közlemény éppen azutáni napon érkezett, hogy megjelent a tegnap esti Magyar Közlönyben egy kormányhatározat, amely állami elővásárlási jog gyakorlásán keresztül tulajdonszerzést tesz lehetővé bizonyos naperőművekben, és azokat 6 hónapon belül az MVM-nek kell továbbadni.
A Magyarországon 2023 januárjától villamos energia nagykereskedelmet folytató KER Toki Power AD mostantól már nagyfogyasztóknak végfelhasználóként is kínál származási garanciával rendelkező zöld áramot – hívta fel a figyelmet közleményében a vállalat.
Elindult a rendszerhasználókkal a nyilvános egyeztetés a magyar villamosenergia-rendszer 10, illetve 15 éves hálózatfejlesztési tervéről, amelyhez az érdekeltek idén év végéig küldhetik meg szakmai észrevételeiket – hívta fel a figyelmet csütörtöki közleményében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH).
Módosította a hálózati csatlakozási díjak szabályait tartalmazó rendeletét a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal (MEKH), amely a betáplálási és vételezési irányú hálózathasználat számos szabályát megváltoztatta – derült ki a legfrissebb Magyar Közlöny 20/2023. (XII. 1.) számú MEKH rendeletéből. A rendeletmódosítás az arra való felkészülés jegyében született, hogy a MEKH-nek a hónap közepéig közzé kell tennie a 2024-es évre vonatkozó rendszerhasználati díjakat, de a kormány már előre megtiltotta, hogy a lakosság számára megemelkedjenek a rendszerhasználati díjak.
Elfogadta a napelemes szervezetek javaslatát az Energiaügyi Minisztérium, és 2024-től lehetőség lesz a lakossági napelemes bruttó elszámolási rendszerben arra, hogy az 5 forintos garantált árnál magasabb áron is el lehessen adni a villamos energiát a piaci kereskedők felé, de ennek a gyakorlati megvalósításához még számos jogi és technikai akadályt is le kell küzdeni – derült ki a Portfolio szakmai körképéből.
Olyan reformot vállalt a magyar kormány az Európai Bizottság felé 2025 végéig, amely lehetővé teszi a „lakossági fogyasztók és mikrovállalkozások számára, hogy az egyetemes szolgáltatási szerződés mellett önkéntes villamosenergia-vásárlási szerződést is kössenek dinamikus árképzéssel” – vette észre a Portfolio a brüsszeli testület csütörtökön nyilvánosságra hozott értékelő anyagában. Megbízható forrásból úgy tudjuk, hogy a dinamikus árképzési lehetőség bevállalásával a kormány gyakorlatilag kinyitja az ajtót a lakossági rezsicsökkentés átalakítása előtt, amiből sok háztartás akár jókora pénzügyi előnyhöz is juthat az átlagfogyasztás feletti résznél, ha éppen akkor fogyaszt több áramot, amikor az nagyon olcsó. Fontos, hogy ez egy választási lehetőség lesz azok számára, akik okosmérővel rendelkeznek, amelyből 816 ezer darab kiosztását finanszírozza az Európai Bizottság a most elfogadott teljes helyreállítási programban.
November elejére 5500 MW fölé ugrott a magyarországi naperőművek beépített kapacitása – derült ki a MAVIR friss adataiból. Ez azt jelenti, hogy idén az első tíz hónapban együttesen már közel 1500 MW-tal nőtt a kapacitás, „így szinte teljes bizonyossággal több mint másfélszeresen múlja majd felül a tavalyi rekordévben elért gyarapodást” – emelte ki az Energiaügyi Minisztérium a csütörtöki Facebook-posztjában.
Felvette az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatósága (DG Energy) a Görögország-Egyiptom „GREGY” villamosenergia interkonnektort az Európai Unió kölcsönös érdekű projektjeinek listájára – közölte a projektet fejlesztő görög Copelouzos Csoport. Miután ezt a javaslatot jóváhagyja az Európai Parlament és a tagállamokból álló Tanács, a projekt gyorsabb engedélyezéshez és könnyeb finanszírozási lehetőségekhez juthat, Görögország pedig rengeteg zöld áramhoz egy tenger alatti vezeték segítségével.
Magyarországon volt messze a legmagasabb a villamos energia ára az Európai Unióban a közepes és nagyvállalati fogyasztók körében az idei első félévben – derült ki az Eurostat friss adataiból. Ez arra utal, hogy a számos adózási és szabályozási torzítás magas energiakereskedői árajánlatokhoz vezetett, illetve az energiafogyasztó cégek jelentős része beleragadhatott a fixáras, vagy merev feltételrendszerű szerződésébe, amit a tavalyi év végefelé kötött. Mindez jelentős költségoldali versenyképességi hátrányt okozott sok cégnek, és csak egy kisebb részük tudta kihasználni a piaci áramárak esését. A villamos energia mellett a vállalati gázáraknál is kirívó volt a helyzet az idei első félévben: Európa élmezőnyébe tartoztak az árak több fogyasztási kategóriánál is. Így tehát egyszerre két irányból érkező nyomás mellett kellett teljesíteniük a cégeknek, ami bizonyára hatással volt az árazási magatartásukra, és Európa legmagasabb inflációs rátájára is.
Magyarország azért tartózkodott egyetlen tagállamként kedden az Energia Tanács ülésén az árampiac szerkezeti átalakításáról szóló döntéskor, mert az „veszélyezteti a magyar rezsicsökkentési intézkedést, és csorbítja a tagállami hatásköröket” – indokolta meg Steiner Attila energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár a döntést Facecook-oldalán. Steiner személyesen vett részt az ülésen.
Október 13-án lép majd hatályba a napelemek betáplálási stopjának feloldásáról szóló kormányrendelet, amelyet a Portfolio múlt heti konferenciáján jelentett be Lantos Csaba energiaügyi miniszter, illetve Juhász Edit, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke, de máris átírt benne két betűt a kormány a tegnap éjjeli Magyar Közlöny segítségével, amely egy szokatlan „helyesbítés” részt is tartalmaz. Összefoglaljuk röviden, hogy hogyan jutottunk idáig és mit takar a két apró módosítás.
"Az MVM Csoport villamosenergia-termelésének 83%-a karbonsemleges forrásokból származott 2022-ben, illetve a bevételeink kevesebb, mint 2%-át teszik ki a szénalapú tevékenységek. Ezt 2030-ra nullára szeretnénk csökkenteni, amellett, hogy 40%-kal redukáljuk a villamosenergia-termelésünk ÜHG-kibocsátásának intenzitását. A Csoportnak jelenleg körülbelül 400 megawatt megújulóenergia-termelési kapacitása van, ezt 2025-re több, mint a duplájára szeretnénk bővíteni. Úgy kell fejleszteni a megújuló energiatermelési kapacitásainkat, hogy az egész rendszerre, illetve az ellátásbiztonsági célokra is figyelemmel legyünk, emiatt két kombinált ciklusú földgáztüzelésű erőművet is építünk a tervek szerint Visontán, valamint Tiszaújvárosban. A tulajdonunkban lévő átviteli-, és elosztási hálózatok fejlesztését is tervezzük, erre sok beruházási forrást biztosítunk a következő években a megújulóenergia-termelési kapacitások integrációja céljából. Az erőművek kivitelezését optimális esetben 2026-2027-ben fejezhetjük be" - mondta el Fazekas László, az MVM Zrt. gazdasági vezérigazgató-helyettese a Sustainable World 2023 konferencián egy videóinterjúban.
Címlapkép forrása: Stiller Ákos/Portfolio
Az Európai Parlament (EP) csütörtökön elfogadott állásfoglalása szerint erősíteni kell a fogyasztók védelmét az ingadozó villamosenergia-árakkal szemben, és biztosítani kell, hogy a fogyasztóknak joguk legyen rögzített áras vagy dinamikus áras szerződésekhez.
Az elmúlt napok arról szóltak, hogy új világ jön az elektromos autósok számára a nyilvános töltőpontokon, ugyanis a Lidl hamarosan megszünteti az ingyenes töltés lehetőségét. Időközben kiderültek a kWh felvételének árai, és a diszkontlánc itt is egy okosat húzott.
A pályázók töredékével számolt csak el a hatóság.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Vannak, akik már alig várják az önállóságot.
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
